Mániákusok és rögeszmék fogságában az államigazgatás?
A szinte minden fórumot bejárt ügy jelentősége talán nem tűnik fel első pillantásra az egyre fásultabb olvasóknak: jóval több ez, mint, hogy bohókás, jó humorral és tetemes mennyiségű szabadidővel rendelkező fiatalok színes mintázatokkal emelik ki a járdák töredezettségét. Ez is persze, de sokkal fontosabb, hogy tevékenységükkel sikerült kihozni a Fideszből és kapcsolt részeiből az őskomcsi vaskalapos rendpártiságot, valódi természetüket. És persze mindezt hol máshol, mint Kaposváron, ahol ennek – nyilván a polgármester és sleppje múltjából adódóan – történelmi hagyományai vannak. Most, hét hónap hatósági, államigazgatási kalandozás után úgy tűnik, a kormányhivataltól megkapták az utolsót, a kegyelemdöfést: még csak szennyezésnek sem minősíthető a járdafestés. Úgy tűnik, Kaposváron sem a polgárok, sem a hivatalos szervek többségéből nem veszett ki a jogérzék, csak éppen az nem rendelkezik belőle egy cseppnyivel sem, aki a hatalmat birtokolja.
Ott hagytuk abba a már kissé szappanoperába hajló történetünket, hogy a Kaposvári Járásbíróság elutasította a rendőrség keresetét, amelyet amúgy információink szerint nem túl nagy meggyőződéssel, de az ügyészség nyomására végül is benyújtottak. Megjegyeznénk, hogy ez a szeptember 2-án megjelent írásunk állította be az abszolút rekordot: 5680 lájkot kapott néhány nap alatt.
A Kaposvári Járásbíróság határozata. A legutolsó bekezdés utal arra, hogy esetleg köztisztasági szabálysértésről lehet szó, melyben nem ők az illetékesek.
A bírósági végzésben, mely elutasítja a rendőrség szabálysértési eljárási indítványát, feltételes módban szerepel egy megjegyzés, mely szerint „esetleg” köztisztasági kihágás miatt lehet eljárást indítani, melyben az illetékes hatóság a kaposvári járási hivatal. Ők meg is kapták a végzést, és lefolytatták az eljárást, mégpedig, mondhatni mintaszerűen:
a szeptember 26-án kelt határozat elutasítja a köztisztasági szabálysértési indítványt, és megszünteti az eljárást.
(A teljes szöveget a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a honlapján tette közzé.)
Aláíró: dr. Mozsgay Zsófia osztályvezető. Az indoklás is kiváló, mintha csak írója számított volna rá, hogy nyilvánosságra kerül: kiindulópont a Szabálysértési Törvény 196. § a:
A köztisztasági szabálysértés meghatározása.
A levezetés kulcsmomentuma: vajon a járdafestés szennyezésnek tekinthető, avagy sem?
A szerző mintha csak belemenne a játékba: nem lehet eldönteni, hogy komolyan veszi-e saját okfejtését, vagy csak eljátssza, és simán hülyéskedik. Szerinte a törvény nem definiálja a szennyezés fogalmát, csupán azt írja le, mi számít annak. Amin viszont hangosan felkacagtunk: a komolykodó szöveg szerint „analogia legis”, tehát jogi hasonlóság alkalmazásával sem oldható meg a bonyolult feladvány, így marad a mezei Magyar Értelmező Szótár.
Megdolgozott a pénzéért, akárki csinálta. És a lényeg: bizony a magyar nyelv szabályai szerint sem számít szennyezésnek a járdafestés.
A Kaposvári Járási Hivatal végzése: a járdafestés nem szennyezés , így nem is büntethető. Szita Károlyék hét hónapos harca teljes vereséggel zárult – ráadásul saját pályájukon alázták ronggyá őket.
Így Szita Károly utolsó reménye is elszállt: ahogy a gumiégetős-népszavazási pofonok, a Pécsi utcai iskola, a hajléktalanrendelet, s még számos más ügyben beigazolódott,
Kaposvár polgármestere rendre vereséget szenved, ha a jogállamiság, a demokrácia számára idegen terepén kalandozik.
A dolognak azonban, amellett, hogy kínos és megalázó vereség, hiszen jószerivel a saját jogászainak egyike alázta le az általuk kierőszakolt eljárást, még az is jelentőséget ad, hogy mindkét határozat (a bírósági és a járási hivatali is) figyelmen kívül hagyja ezt a bizonyos, általunk is sokat emlegetett 7/2013 (III. 4.) sz. önkormányzati rendeletet „a közösségi együttélés alapvető szabályairól”: mintha nem is létezne.
És valóban: ezek után a rendelet azon pontjának, amelyet április 4-i cikkünkben „Lex Kétfarkúnak” neveztünk, s amely úgy szól, hogy
„Aki járda, vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el”
szerintünk megszűntek a jogi alapjai.
Ennek előbb-utóbb el kell kerülnie az Alkotmánybíróság vagy a Kúria Önkormányzati tanácsa elé,
ahol valószínűleg kimondják, hogy az ilyesfajta „jogszabályalkotás” leginkább szánalmas és gyerekes. Ettől persze ez, vagyis a politikai ellenfélre aktualizált törvénykezés még nem idegen a Fidesz törvényalkotási gyakorlatától, melyre éppen a Jobbik, ill. Simicska-féle plakátakciók kapcsán láttunk példát: a településképről szóló törvénybe rejtették el a nyilvánvalóan alkotmányellenes passzust.
És ne feledjük: az eredeti „cselekménytől”, március 10-től közel hét hónap telt el. Ekkor a rendőrség nagy apparátussal, nyomozókkal és helyszínelőkkel szállt ki, ám azt állapították meg, hogy nincs okuk eljárást kezdeményezni.
Ami utána zajlott, már mind a helyi hatalom gyakorlóinak nyomására történt.
Kétszáz nap, megszámlálhatatlan mennyiségű rendőri, ügyészi, bírói és közigazgatási munkaóra, közpénz-milliók, amelynek a kaposvári polgárok jólétét, biztonságát kellett volna szolgálnia, és nem egy félcédulás hatalommániás rögeszméit.
Mert ez szennyezi valójában a közéletet, és nem a járdafestés.
H. I.
