Csak hát elég gyenge az emberanyag…
Szophoklészt némileg aktualizálva: sok van, mi szánalmas, de egy túlbuzgó, elvakult Fidesz-mosdatónál nincs semmi szánalmasabb. Sz. P., akiről nemrég, éppen annak kapcsán emlékeztünk meg, mert akciót kezdett azért, hogy a Homatech kiebrudalását sunyin a Fidesz és Szita Károly érdemének tulajdonítsa, pár napja, egy másik Facebook-diskurzusban valóságos nehézágyúval lőtte tökön magát. Lazán, egy mindenki által olvasható, tehát nyilvános csoportban közreadott egy aláírásgyűjtő ívet, amelyet, beférkőzve a jóhiszemű, tisztességes civilek közé, feltehetőleg nem tiszta szándékkal gyűjtött tele, megsemmisítve azoknak a jó szándékú polgároknak az akaratnyilvánítását, akik pechjükre a karmai közé kerültek. Csupán három vagy négy törvénysértést követett el, melyek nyilván nem maradnak következmények nélkül. „Ecce homo fidesicus, Kaposvár, 2016.”
Valamiért az az érzésünk, hogy népszavazás-ügyben a helyi Fidesz és segédcsapatai egyszerűen képtelenek még a saját mekkmestereik által összegányolt jogszabályokat is betartani: mintha be lennének oltva a törvények tisztelete ellen.
Sok időt nem töltött a főoldalon, míg a rágalmazó cikk napokig olvasható volt: kutyából nem lesz tisztességes sajtótermék.
Kezdhetjük a sort a kaposvári közgyűlés fideszes többségének minapi nyílt törvényszegésével, melynek során konkrétan felrúgták a helyi népszavazásról szóló törvény rendelkezését egy abszolút szakszerűtlen, dilettáns jogi érveléssel: a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás általános elve ugyanis nem írhat felül más törvényekben foglaltakat.
Folytathatjuk a legfrissebbel: a Kaposvár Most berezelt, és közzétette azt a helyreigazítási közleményt, amelyre Pintér Attila képviselő (DK-Együtt-MSZP) szólította fel a „hírportált”, a Fidesz és Szita Károly szócsövét. A közlemény persze jóformán egy percet sem töltött a főoldalon, hogy minél kevesebben láthassák a csúnya leégést, a rágalmazó állításokat, de, miután a felszólítás a Kapos Extrára is vonatkozott, és a gumifeldolgozót ellenzők FB-oldalain is megosztották, remélhetőleg eljut a többséghez.
Egy újabb bizonyíték arra, hogy a helyi hatalom alfelében tenyésző médium milyen módszereket alkalmaz: lejáratás, hazugság, inszinuáció.
A helyi népszavazásról szóló törvény: az aláíró ívről másolatot készíteni tilos. És van, aki még büszke is rá.
A legdurvább jogtiprásra a népszavazással, ill. az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban azonban nemrég derült fény, miután a bevezetőben említett Sz. P. (bízvást kiírhatnánk a nevét, miután egy nagy látogatottságú Facebook-oldalon ezt maga tette meg megszámlálhatatlan alkalommal), közzétett két dokumentumot: egy általa felvett és telegyűjtött népszavazási ívet, valamint a saját megbízólevelét. Íme:
Sz. P. büszkén feltette a Facebookra a megbízólevelét és az általa gyűjtött aláírásokat. Jól látható, hogy utólag, digitálisan vannak kitakarva a nevek és az adatok, tehát neki biztosan van a birtokában egy szkennelt vagy fénymásolt példány. Ezzel pedig megsértette a népszavazás rendjéről szóló és a személyes adatok védelméről szóló törvényeket. Az is bájos, hogy mennyire be van neki csípődve a KAPOS-T. Mint a többi fideszesnek.
Azt hitte szegényke, ha kitakarja a neveket és adatokat az íven, ügyi lesz, de ki kell ábrándítanunk: törvényt sértett, mégpedig súlyosan.
A népszavazásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény itt látható 24. § (1) bekezdés ugyanis úgy rendelkezik, hogy „a választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem nyilvánosak, azokról – az aláírást ellenőrző szerv által az aláírások érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével – másolatot készíteni tilos”.
Márpedig az, hogy Sz. P. (ne nevezzük úrnak még ironikus célzattal sem) szeptember másodikán a mellékelt módon közzé tehessen a Facebookon egy általa kezelt aláírásgyűjtő ívet,
egy módon lehetséges: ha előzőleg másolatot készített róla.
Fénymásolóval, vagy szkennerrel, fényképezőgéppel, teljesen mindegy: másolat, és ez bizonyítottnak tekinthető. Függetlenül attól, hogy az ívet milyen formában tette közzé, a másolat elkészítésével már kimerítette a bűncselekményt.
És, mivel nyilvánvaló, hogy csupán utólag takarta ki a neveket (ez technikailag másként nem lehetséges), ezzel megvalósította a személyes adatok védelméről szóló törvény és a BTK 219. § szerinti „személyes adattal való visszaélés” vétségét is.
És még nincs vége, mert az általa közzétett két dokumentumon a megbízott helyén különböző név van:
a megbízólevélen Sz. P. Ferenc, az aláírásgyűjtő dokumentumon viszont csupán Sz. P. Miután az aláírásgyűjtők szóban és írásban részletes és kimerítő instrukciókat kaptak éppen arra nézve, hogy rendkívül ügyeljenek a pontos névhasználatra, felmerül a gyanú, hogy ez a kiváló ember információszerzési és szabotáló célzattal, afféle „vakondként”, hogy ne egy csatornában lakó rágcsálóhoz hasonlítsuk, furakodott be az aláírásgyűjtők körébe, és szándékosan használta csupán az egyik keresztnevét azért, hogy azok az aláírások, amelyek alatt az ő neve szerepel, mind egy szálig érvénytelenek legyenek.
Ezzel viszont esélyes, hogy egy újabb jogsértést követett el: a 2012. évi C. törvény, vagyis a BTK 350. §-a rendelkezik a „választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményekről”, ennek (1) „e” pontja szerint: „arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik” … „bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A mi kis ravasz népmesehős sz. legényünk eszerint „megtévesztéssel akadályozta” nála aláírókat jogaik érvényesítésében.
Jól látható, hogy Sz. P. más nevet használt a megbízólevélen, és mást az aláírásgyűjtő íven. Ezzel lényegében a kukába ment az íven szereplő polgárok akarata, amely így, a körülményeket figyelembe véve már feltételezi a szándékosságot. Ez a választás rendjének megsértése.
Megjegyeznénk halkan, hogy ezekben az ügyekben meggyőződésünk szerint dr. Csillag Gábornak, Kaposvár jegyzőjének kellene büntető feljelentéseket tennie. Ő ugyanis a Helyi Választási Iroda vezetője és közigazgatási szempontból a törvényesség őre.
És bónuszként még Pintér Attila is beperelheti, amiért az engedélye nélkül nyilvánosságra hozta a megbízólevélen szereplő személyes adatait…
Törvényeket nyíltan semmibe vevő közgyűlés, rágalmazó, hazug cselédsajtó, beépülő, a helyi hatalom aláírásgyűjtést szabotáló, adatokat törvénytelenül kezelő, bűncselekmény-gyanús akciókat elkövető szekértolói… Kaposvár, 2016.
Egyet azért nem ártana végre abszolút tanulságként leszögezni a gumiégető-ügy kapcsán: ezt az állítólag fullfideszes városi rezsimet, benne a huszonéve „uralkodó”, maga köré masszív klientúrát, sajtót, gazdasági-társadalmi háttérbázist kiépítő Szita Károllyal, könnyűszerrel, komolyabb anyagi források nélkül, csupán a jó ügy érdekében összefogva meg lehetett rogyasztani.
Hibát hibára halmoznak: Szita már a „Miénk a város” fesztiválon sem mert a pódiumra állni.
Nem kell ennek a győztes harcban összekovácsolódott közösségnek újabb és újabb témákat találni: kórházra, Taszárra, kátyúkra és egyéb hajánál előrángatott ál-, netán valódi problémákra, vagy épp önjelölt csapos-próféták izzadságszagú ötletelésére ugrabugrálni.
Ahogy elszéledni, mondvacsinált okok miatt megsértődve kilépegetni sem: ez az ügy még messze nem ért véget. Hosszú harc lesz, és kiállással, hozzászólással, megosztással és még ezerféle módon lehet támogatni azokat, akik most a bíróságon, a különböző hatóságoknál megteszik majd a lépéseket, amellyel képviselnek minden becsületes, törvénytisztelő, jogait ismerő kaposvári polgárt.
H. I.
