Kivárási taktikák a 24. órában
A feltehetőleg a legkorábbi, tehát április 8-ra kiírandó parlamenti választásokon természetesen más, akár ma még nem is létező pártok is indulhatnak. Mi persze nem kívánunk diszkriminálni senkit, legyen az egyéni jelölt vagy éppen új üstökös a közélet jelenleg kissé borúsnak tűnő egén, de nyilván abból kell dolgoznunk, ami ezidáig ismertté vált. Cikkünk első részében is ezt tettük, a (f)eltűnés sorrendjében (ez ám egy nagyon jó poén a nagyon jó filmek kedvelőinek, a többiektől meg elnézést kérünk) beszámoltunk arról, kik is szerepelnek majd azon a bizonyos hosszú-hosszú szavazólapon. Az Együtt, a Jobbik és a Momentum „megvolt”, most némileg kockázatosabb, feltételezések csapdáival nehezített terepre tévedünk: jön az LMP, a DK-MSZP,
s persze a titkos favorit, a Kétfarkú, akik mostanában mesteri módon csalták elő a sztálinista állatot a kaposvári Fideszből, ill. városvezetésből. Őket feltételezhetően helyben Tóth Barnabás képviseli majd, s számíthatunk a megszokott blöffökre, poénokra, hackekre a kampány során.
A Lehet Más a Politika 2014-ben Felder Frigyest indította Kaposváron,
aki 2058 szavazatot, 5.08%-ot szerzett. A párt Schiffer András elnök távozása után fazont váltott: Szél Bernadett ill. a volt fideszes szekszárdi Hadházy Ákos élre állításával készül a megmérettetésre, programjuk itt olvasható.
Azt, ahogyan minden ellenzéki párt esetében, itt is hangsúlyozzuk, hogy a kaposvári-somogyi LMP aktívan részt vett a 2016-os gumifeldolgozó elleni összefogásban, a közös politikai akcióban, amellyel sikerült megakadályozni egy környezetre veszélyes hulladékégető Kaposvárra telepítését.
Az LMP egyelőre, amennyire hihetünk a Google-nek, csupán egy megyében, Veszprémben jelentette be, hogy kik lesznek az egyéni jelöltjei. A listájuk sorrendje már nyilvános, ezt Kecskeméten, december elején tették közzé, s a kongresszusukon ismét megerősítették azt, hogy nem kívánnak összefogni más pártokkal.
Így aztán, ha nem is találgatásra, de meg nem erősített információkra vagyunk kénytelenek támaszkodni: értesüléseink szerint a kaposvári jelölt
dr. Busa József köztisztviselő, jogász, munkavédelmi szakmérnök, kaposvári lakos.
Habár sem az érintett, sem a párt nem válaszolt hivatalosan kérdésünkre (úgy látszik, kormányra készülnek, s máris ezt gyakorolják), úgy tudjuk, hogy a bemutatásra hamarosan sor kerül. Busa Józsefről – azon kívül, ami a Facebook-profilján olvasható – annyit tudunk, hogy a 2014-es kaposvári önkormányzati választásokon független jelöltként a 8-as számú körzetben indult, majd visszalépett, viszont szerepelt a Somogyért Egyesület megyei listáján.

Busa József LMP-s jelölt szereplése a 2014-es önkormányzati választásokon
Az elmúlt hetekben a híroldalak teli voltak a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció
meglehetősen feszült és botlásoktól sem mentes násztáncával, melynek eredményén, legalábbis Kaposváron, sokan meglepődtek:

A somogyi körzetek elosztása “felülről nézvést” az MSZP-DK paktum alapján.
December 20-án vált nyilvánossá az a megállapodás, amely végül az elemzők szerint Gyurcsány Ferenc akaratát tükrözi: nincs közös lista, csupán a két párt közt koordinált egyéni indulók. 40-60 arányban osztották fel a körzeteket úgy, hogy a DK-nak jut a kevesebb, de mindkettejüknek helyet kell még szorítania a kisebb pártoknak a sajátjaik rovására: a DK az Együttnek, és a Bokros-féle Modern Magyarországnak, az MSZP a PM-nek és a Fodor-féle Liberálisoknak.
Kaposváron a megállapodáshoz csatolt lista szerint a Demokratikus Koalíció indíthat egyéni jelöltet.
Itt szintén csak kiszivárogtatásra tudunk hagyatkozni, bár korábban felkerült egy név az ATV oldalára, ám aztán eltüntették:
tehát információink szerint a DK-MSZP kaposvári országgyűlési képviselőjelöltje dr. László Imre, a DK elnökségi tagja, egészségpolitikus, volt katonaorvos, kórházigazgató.
Sem életrajzában, sem vele kapcsolatos dokumentumokban nem találtuk nyomát kaposvári kötődésnek: 1946-os születésű, volt a budapesti Szent Imre Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, 2015 óta tagja a DK-nak, s természetesen egészségpolitikával foglalkozik.

Dr. László Imre az ATV műsorában. A DK országos listáján a tizedik helyen szerepel.
Azt viszont hivatalosan is tudjuk, hogy dr. László a párt országos listáján is viszonylag előkelő, 10. helyen szerepel, tehát az is elképzelhető, hogy csak ideiglenesen nevezték meg, s a jelöltség sorsa még nem eldöntött. Ilyenkor előfordulhat, hogy marad, hisz, ha nyer, a listán lévők közül valaki előre léphet.
Arról is vannak információink ugyanakkor, hogy a közeli napokban az Együtt és a DK – a fentebb említett megállapodás alapján – még tárgyalóasztalhoz ül, s akár a kaposvári jelöltség sorsa is szóba kerülhet.
Az viszont kissé meglepő, hogy a két párt úgy döntött Budapesten a jelölt személyéről, hogy senkit, írd és mondd egy lelket meg nem kérdeztek a helyiek közül. Élénkebb alku, úgy tudjuk, a siófoki körzet jelöltjéről folyt, s végül Kaposvárt áldozta be az MSZP Siófokért. Kaposvár, úgy tűnik, csak amolyan alkutöltelék volt, pedig a korábbi választási elemzések – pl. az elektor.hu-n – az ún. „átbillenthető” körzetek közé sorolja,
miután a győztes, Gelencsér Attila kevesebb szavazatot szerzett, mint a felsorolt ellenzékiek együttvéve.
Azt viszont semmi esetre sem szeretnénk elhallgatni, hogy sokan, főleg az MSZP és a DK környékéről, de általában a baloldal szimpatizánsai közül megütközéssel vették tudomásul, hogy Pintér Attila neve nem került szóba a kaposvári jelöltállítás kapcsán. Pintér az MSZP helyi választókerületi elnöke, a tavalyi gumiégetős népszavazás kezdeményezője, mondhatni motorja, veterán önkormányzati képviselő, akire sokan, más pártok környékéről is, mint támogatható jelöltre tekintettek.
Erről viszont úgy tűnik, Budapesten senki nem hallott.
Szemtanúk szerint Gelencsér Attila arcáról – Rejtő Jenővel szólva – szeneslapáttal sem lehetett volna eltüntetni a diadalmas mosolyt, ami akkor terült szét rajta, mikor meghallotta, hogy nem Pintér lesz az ellenfele. Szita Károly viszont nem volt túl boldog ettől, hisz neki a legkevésbé sem érdeke egy olyan Gelencsér, aki megerősödve jön ki az áprilisi választásokból.
Aki a kisujját sem mozdítva, sőt röhögve nézte végig Szita tavaly nyári gumi-vesszőfutását…
A két baloldali párt persze ugyanúgy része volt a gumifeldolgozó elleni összefogásnak, mint a felsorolt többiek: tisztában vagyunk vele, hogy a civil támogatók és végső soron a közel 19.000 aláíró volt a döntő, de csúnyán becsapná magát az, aki az öt párt szerepét: szervezetét, jogi hátterét, pénzét (!), aktivistáit nem tekintené ugyanennyire fontosnak.
Így képzelünk el egy valódi összefogást: sokféle szereplő részvételével.
Belülről és kívülről: hatását tekintve is, és pl. azért, mert versengő, rivalizáló felek közt teremtett párbeszédet, bizalmat, megtanított tekintettel lenni másokra, s szinte lehetetlen feladathoz növesztett fel, s épített közösséget.
Kár volna veszni hagyni. Bárki is legyen a jelölt Kaposváron, kb., mint a szólásbeli kályhától, onnan kellene elindulnia, nehogy a végén, (ahogy Szita Károly vereségén) a legalkalmatlanabb és legérdemtelenebb, Gelencsér Attila nevessen.
Hogy lesz még folytatás, abban egészen biztosak vagyunk: a téma nincs lezárva…
H. I.