Második rész: a csodára kicsit még várni kell
Tömör és keserű válaszokat szoktunk kapni erre a kérdésre, különösen az épp egy éve lezajlott önkormányzati választások lehangoló tapasztalatai után. A sommás, árnyalatlan megközelítést hagyjuk meg a kommentelőknek, viszont van néhány körülmény, amelyet talán nem árt összefoglalni. Az előző részben főleg Gelencsér Attiláról volt szó: arról, hogy vidéki fideszes mércével mérve gyenge, támogatói között több a falusi, akik viszont az egyes választókerületben – ellentétben a többi somogyival – nem képviselnek számottevő erőt. Ahhoz viszont, hogy 2022-ben „nehogy majd ez legyen”, legalább fel kellene rakni Kaposvárt az ellenzék térképére…
…mert most kétségkívül nincs ott. Az összes országos pártvezetés rég elkönyvelte
mozdíthatatlan fideszes fészeknek a várost, amire nem érdemes erőforrásokat pazarolni. Mindig afféle „listás felhordónak” számított, s főleg azért, mert a somogyi megyeszékhely ellenzéki erői nem voltak képesek magukból kitermelni egy hiteles, életképes jelöltet, a pártközpontoknak pedig eszükben sem volt, hogy egyéniben esélyes, ismertebb arcaikat itt koptassák.
Így került sor pl. a 2018-as fékezett habzású baloldali összefogás eredményeként a DK-s László Imre indítására, melyet írásunk első részében elemeztünk, s aminek szerintünk nem szabad megismétlődnie. Persze minden rosszban van valami jó: legalább nem kaposvári képviselőként keverte össze Nelson Mandelát Josef Mengelével…
Amit (majdnem) biztosan tudunk: az országos, parlamentben képviselettel
rendelkező pártok – plusz a Momentum – a 106 egyéni körzetben mindenhol közös jelöltet kívánnak indítani, erről már elvi megegyezés született. Az viszont a jelöltállítás menetével kapcsolatban már nem kapott ekkora nyilvánosságot, hogy a választókerületeket elosztják egymás között, de alapvetően nem szólnak bele abba, hogy az adott párt ott kit indít. Ennek veszélyeire a nemrég Szerencsen megrendezett időközi választás világított rá.
Ebből elvileg könnyen lehet megint „László Imre-effektus”, bár az is tény, hogy most elvileg nem lesz másik ellenzéki jelölt – lesznek viszont szép számmal ön- és kamujelöltek, a Fidesz által alaposan megtámogatva, az ellenzékből kiábrándultak voksaira vadászva. Úgy tudjuk, alapvetően az ellenzéki pártok óvatosan bánnának az előválasztással: körülményes, drága, és úgy hírlik, a budapesti önkormányzati választásokból levonva a tanulságot, ahol Karácsony Gergely sikerében számottevő része volt,
a Fidesz már gőzerővel készül az előválasztások meghackelésére.
Elvileg tehát a DK, a Momentum, az MSZP (-Párbeszéd?), a Jobbik és az LMP egyike indíthat helyi vagy országos politikust, s, ha sikerül különösebb vita nélkül az osztozkodás, nem lesz előválasztás.
Kik jöhetnek szóba? Pártok szerint mennénk végig az egyáltalán szóba jöhető jelölt-jelölteken: a DK-nál az a hír járja, hogy a helyiek közül Molnár Pétert, aki most listán bejutott a városi közgyűlésbe, kapacitálták, hogy induljon. A Momentum helyi rezidense, Bereczki Dávid viszont információink szerint több alkalommal
tényként jelentette ki, hogy a körzet a Momentumé lesz, és ő fog indulni.
A Publicus közvéleménykutató szeptemberi mérése a pártok támogatottságáról – forrás: közvéleménykutatók.hu
A DK és a Momentum az a két ellenzéki párt, amely jelentősen növelni tudta a támogatottságát 2018 óta, miközben az MSZP, a Jobbik és az LMP tábora jócskán megfogyatkozott.
2022-re pláne: senki nem az lesz, aki 2018-ban volt.
Adná magát, hogy a 2018-ban meglepően jó eredményt elérő jobbikos jelölt, Miháldinecz Gábor induljon, akit az MSZP és a DK szavazói is szép számmal támogattak. Csakhogy Miháldinecz utóbbi időben pártjában sem túl virgonc, s ami ennél fontosabb, Somogy megye mindhárom másik kerületében aktív, potens és népszerű jobbikos jelölt van, Ander Balázs, Potocskáné Kőrösi Anita és Steinmetz Ádám. Elég
hülyén nézne ki, ha Somogyban az összes indulót a Jobbik adná.
Az MSZP-ben a városi elnök, Pintér Attila jelöltségével számolnak – legalábbis a helyiek – ha történetesen a párt adhatná a közös jelöltet. Ez azonban biztosan a pártok központi boszorkánykonyhájában dől majd el, soha nyilvánosságra nem kerülő osztozkodás, ne adj’ isten intrikák nyomán.
Az LMP bizonyára meglepetésre készül: abból, hogy már több mint egy éve üresen tátongó irodát bérelnek súlyos közpénz-milliókért Demeter Mártának, akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy őt indítanák. Ezt az is erősíti, hogy október 23-án váratlanul megjelent Demeter asszony Kaposváron, koszorúzott, és jó hangulatú – három fős – fórumot tartott Felder Frigyes és egy, a maszk miatt felismerhetetlen asszonyság társaságában.
Abban az irodában, amelynek az Átlátszó leleplező cikke után,
bár akkor Felder Figyes telehazudta a fél Facebookot azzal, hogy semmi közük hozzá, s nekik nem adták át a helyiséget – hangsúlyozzuk, ebből egy szó sem igaz – hirtelen mégis lett gazdája: a tettenért közpénzégetők, akár a rajtakapott kisóvodások, gyorsan kidekorálták.
Mindenki a csodájára járhat a tényfeltáró újságírás erejének a Teleki utca 1. alatt…
… egyúttal azt is meg lehet nézni, mire fizetnek az adónkból kétszázezer forintot havonta. Ha már LMP, akkor legalább egy baráti szót ejtenünk kell a balsorsú Kaposváriakért Egyesületről is, már, ha egyáltalán létezik még: információink szerint ugyanis az LMP kivételével minden párt szakított velük, s emiatt a felszámolási eljárás is megindult ellenük. Sem pro, sem kontra nem fognak szerepet játszani abban, hogy a 2022-es választásokon ki indul egyéniben Kaposváron.
Nem lesz könnyű elkerülnie az ellenzéknek a buktatókat és csapdákat:
találni alkalmas, ismert, helyben támogatott, tiszta múltú jelöltet, akiben minden párt megbízik – a sajátja is. Vagy egy jól megszervezett és tisztán lebonyolított előválasztás, amelyen az ellenzéki választók szabad szemmel jól látható része egyértelműen kinyilvánítja, kiben bízik, s ez előtt a pártoknak is meg kell hajtaniuk a fejüket.
Mondtuk az elején, hogy lehetetlen küldetés, de csodavárásban verhetetlenek vagyunk.
H. I.
