Jelenteni máshogy is lehetne ám, Karcsi…
Az átláthatóság, transzparencia a 21. században alapkövetelmény lenne minden közpénzből működő szervezet esetében, így az önkormányzatnál is. Ám Kaposváron, az ismert történelmi okok miatt – a város polgármestere a kommunista rezsim idején besúgóként szocializálódott – ez nem nagyon akar menni: titkolózni, konspirálni kell, mert akinél az információ, annál a hatalom – így tanulta. Így lehet letagadni, vagy épp újraírni a múltat, lehazudni a csillagokat az égről, bebeszélni nyilvánvaló blődségeket a nagyközönségnek. Mutatunk néhány példát, hogy máshol – még Fidesz-vezetésű városokban is – miként csinálják jobban.
Nemrég írtunk arról, hogy a kaposvári önkormányzat üléseinek jegyzőkönyvét kőkeményen cenzúrázzák: valaki – már ez a szintű digitális analfabetizmus is észbontó – a jegyzőkönyv alaposan megbuherált változatát tette fel a honlapra. Ha valaki azt hiszi, hogy ekkora hibát valami halk bocsánatkérés, követ, téved.
Úgy viselkednek, mint Mihalecz frakcióvezető marhái: hopp, egy palacsinta az istálló közepére, s elégedetten kérődznek tovább.
A Kaposváron kívüli univerzumban számos megoldás létezik erre: van, ahol a hangfelvételt teszik közzé – vágatlanul természetesen – vagy pl. Zuglóban a közgyűlésről készült videót nézhetik meg, tölthetik le az érdeklődők.
Ilyenből van közel száz: kis ízelítő a komlói városjelentésből, amit az év eleji közmeghallgatásra készít el az önkormányzat, hogy tájékoztassa a polgárokat. Kaposváron még a közmeghallgatás tényét sem verik nagydobra.
Zuglóban egyébként más követendő példa is volna: a kerület honlapján olyan interaktív költségvetési útmutató virít, hogy
a nagy kaposvári konspirátornak a füle is kettéállna tőle:
tételekre lebontva, magyarázatokkal láthatják az érdeklődők, miből, s mire költ az önkormányzat. Ebben leginkább az összehasonlítás lehetősége a vonzó: bárki könnyedén utána nézhet, hogy lakóhelye hogy bánik a szegényekkel, vagy éppen mennyit költ bölcsődékre, útépítésre.
De talán nem is kell olyan kozmikus távolságokra menni Kaposvártól, mint Zugló:
a közeli, nem is túl előnyös adottságú – ráadásul fideszes vezetésű – kisvárosban, Komlón is lehet követendő példát találni. Itt olyan, ún. „városjelentést” ad ki az önkormányzat évről évre, amelyről a kaposváriak még csak nem is hallottak:
egységes dokumentumba szedve ott van minden, amit Komló városáról tudni kell:
népesedési adatok, lakásállomány, az önkormányzat tevékenysége, a költségvetés fő számai, közfoglalkoztatási adatok, uniós és hazai támogatásból megvalósuló fejlesztések fő adatai, rendezvények, események.
Nem állítjuk, hogy a dizájnnál és tipográfiánál szebbet-jobbat nem láttunk még, sem azt, hogy tartalmában nem lehetne erősebb vagy épp olvasmányosabb,
de a nagy büdös kaposvári semminél fényévekkel jobb.
Jellemző: mi is úgy találtunk rá, hogy egy ottani online lap, a 7300.hu kritikus hangvételű cikket közölt az önkormányzat által kiadott városjelentés számai alapján. Nos, ezért nem látunk effélét Kaposváron: Szita Károly retteg még a kritika szótól is.
Kisebb vagyonokért megfogadunk egy dizájnert, plusz még foglalkoztatunk két kenyérpusztítót: egy városmárka-referenst és egy „tanácsadót” (Kovács Kristóf – Pintér Rómeó) havi milliós költséggel, azért, hogy Kaposvár lakói lehetőleg olyan elemi információkhoz se jussanak hozzá, hogy mennyi az önkormányzati bérlakások száma, milyen állapotban vannak, s mit költenek rájuk egy évben – nos, ez botrány.
Arról, már ne is beszéljünk, hogy lassan hadititok lesz, hogy hány fővel csökkent a város lakossága egy évben a többi anyakönyvi adattal együtt.
Szita Károly 1990-ben még kissé másként vélekedett a kritikáról: úgy gondolta, jó dolog, s támogatja vele Szabados Pétert – ha igaz. Mi ugyanígy gondoljuk: a kritika segít, ezért gyakoroljuk szorgalmasan.
Kaposváron csak olyan tálalásban ismerhetik meg a polgárok az őket érintő adatokat, ahogy az a polgármester és pártja politikai érdekeinek megfelel. Naponta bizonyítható ez példák sorával: a foglalkoztatási adatokat szigorúan csak a propaganda szempontjából kedvező bontásban közlik, mert különben kiderülne, hogy januárhoz képest
februárban, ha kismértékben is, de emelkedett az álláskeresők száma.
Vagy éppen a napokban közzétett diadaljelentés az idegenforgalom, ill. a vendégéjszakák számának növekedéséről: impozáns százalékokat harsognak, de, hogy közben szép csendesen bebújtak a tágabb környék, a Zselic adatai mögé, s ügyesen összemossák Kaposvárt pl. a hajmási szabadidőfarmmal.
Különben világossá válna, hogy a húszezer lelkes Dombóvár melletti gyógyhely, Gunarasfürdő jobb számokat produkál, mint Kaposvár.
A helyzeten sokat segítene, s persze Kaposvár önismeretének is jót tenne egy propaganda- és hazugságmentes, évente kiadott jelentés, amely logikusan, egyszerűen és érthetően tartalmazná a város életének legfontosabb adatsorait. Attól tartunk azonban, Szita Károly másféle jelentésekhez szokott, s azok igazságtartalmával amúgy sem mennénk sokra.
H. I.
