Véget ért a kampány Kaposváron: maradunk az ígéretek földjén

Sejtette mindenki, nem kellett hozzá különösebb jóstehetség: a közel egy évig tartó permanens kampányfesztivál keserű kijózanodással fog véget érni. Voltak persze előjelek is, pl. az „intermodális átverés” Szita Károlytól, vagy a csavaros, csupán időhúzásra jó megfogalmazások a 67-es út ügyében. S lám, eljött az ígéretek be nem tartásának, a hangzatos lózungok elfelejtésének ideje, a szép álmok átadják helyüket pl. az internetadónak, vagy, hogy egy ennél cifrábbat is mondjunk: az önkormányzatok által füstre, kapura, a cipőorr, netán a szakáll hosszára, vagy a cilinder magasságára kivetendő adóknak. Jön tehát a fekete leves, és talán az sem véletlen, hogy Orbán Viktor az internetadóból éppen a rendőrök illetményét akarja jelentősen megemelni. Minthogy a KAPOS-T azt tűzte ki céljául, hogy rajta tartja a szemét a helyi hatalom manipulációin, íme: az első kis csokor az – egyelőre – be nem váltott, a választási kampányban tele szájjal harsogott mindenféléből.

szentjakabi_kozossegi_haz

Az átvágás megvolt, azóta is zárva – pedig akkor még hittünk egymásban

Kaposváron nem divat számon kérni a hatalmat gyakorlókon az ígéreteiket. Vagy, ha valaki nagyon szívóskodik, kap egy ingerült választ: „majd, ha lesz rá pénz, felújítjuk” – már a színházat. Ezzel aztán el is van intézve tíz évnyi hazudozás, határidő, színpadra betolt tortaszínház, Orbán Viktor személyes ígérete, és minden egyéb.

A fenti, megszokott eset speciális variációja az, amikor átadnak egy, amúgy EU-pénzből megvalósult beruházást, jelesül a szentjakabi közösségi házat, majd azon melegében be is zárják, miután valójában nem is készült el. Persze, hogy szeptember 25-én, a kampányfinisben kellett átadni, hogy aztán azonnal ki is kerüljön a falára a bűvös tábla: „technikai okok miatt zárva”. Az már csak hab azon a bizonyos tortán, hogy a Somogyi Hírlapban azzal a már-már abszurd címmel jelent meg az erről szóló hír, hogy „Mindig nyitva áll a közösségi ház a romáknak…” Szemtanúk szerint az átadás után még vígan betonoztak, szereltek a helyszínen – a lényeg úgyis az ünnepélyes „átvágás” volt. Úgy sejtjük: ha egyszer át is adják, az idők során többet lesz zárva, mint nyitva, s a bezárás magyarázataként kedélyes, Kaposváron megszokott cigányellenes hangulatkeltés folyik majd.

Muzeum_udvar

Lesz itt még vigasság vagy  nemulass, ahogy épp ZÁÉV akarja

Nagyon szerették volna – legalábbis kezdetben – kampánycélokra felhasználni a múzeum és az – egyelőre még – levéltár közös udvarán építendő ún. „Vigasságok terét”. Az építési határidő eredetileg 2014 szeptembere lett volna, mikor az objektum még a megvalósulás közelében sem volt. Kivitelező a ZÁÉV, mert tolni kell Zalaegerszegre az iparűzési adót, s még ki tudja mit, és hova.

szita_bringa_kaposvar_most

A dokkoló csak díszlet, és a nagy tervek is parkolópályán vannak

Bringázni is nagyon szeretett volna a kaposvári nép, ha mással nem, hát ezzel a méregdrága és rosszul kitalált, főleg EU-s pénzek okos felhasználására szerveződött, hangzatos nevű Public Bike Systemmel. Szita Károly maga is felpattant rá – miért pont erre ne – és Facebook-oldalán, valamint az alája tartozó összes sajtóorgánumban meglovagolta ezt a Kaposvár közlekedésében új minőséget jelentő fantasztikus technológiai mérföldkövet. A cég ügyvezetője és a polgármester a nyári bemutatón még 1-2 hónapon belüli indulásról beszéltek, három állomással, melyeket a város közgyűlési határozattal rendelkezésre is bocsátott. A jövő évre pedig már 40-50 kerékpár-állomást deliráltak, melyek valószínűleg úgy valósulnak meg, ahogy az ideiek – sehogy, miután ezidáig a kaposváriak a színét sem látták semmiféle közbiciklinek.

Félreértés ne essék: van az úgy, hogy nem sikerül az ember egy-egy terve, hogy csúsznak a határidők. Akkor viszont ki kell állni, és mindezt el kell mondani a választók szemébe nézve. A sajtónak pedig az lenne a dolga, hogy megkérdezze: mi a helyzet? A politikusnak pedig illene válaszolni. Nos, e téren van Kaposvár sokkal nagyobb, mondhatni évtizedes lemaradásban, mint az említett beruházások terén.

Azért egy haszna mégis volt a bringa-mizériának: miután Szita Károly a Facebook-oldalán afféle „névpályázatot” is hirdetett, egy hozzászóló által megszületett a mindent vivő, a totális, a felülmúlhatatlan, az univerzális, melyre csak elismeréssel vegyes irigységgel tudunk tekinteni. Magasság és mélység, költészet és irónia, az elmúlt évtizedek története egy szóban kifejezve:

„Taposvár.” Nincs mit hozzátenni.

H. I.