Palkovics most Békéscsabát futtatja
Július közepén, tehát több mint negyed éve adott hírt arról az országos média, hogy Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Minisztérium államtitkára a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén felkérte (-szólította?) az ott jelenlévő polgármestereket – köztük értelemszerűen Szita Károlyt is – hogy „hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket vagy a már létezőket adják át a minisztériumnak”, mert a kormány nagy vidéki repülőtér-fejlesztési programba kezd. Néhány napja aztán a kormányközeli KESMA-lap, a Világgazdaság megszellőztetett egy tervezetet, amely kétségkívül ennek a koncepciónak az első változata: ebben Békéscsaba szerepel, mint a program „nagy nyertese”, s szó van még a Nyíregyházáról, Debrecenről, Börgöndről, Kiskunlacházáról, Győr-Pérről és Pécs-Pogányról. Amin pedig már meg sem lepődünk: Taszár nevét nem említik sehol.
A VG cikke már konkrétan kiemeli:
„Békéscsaba lehet az egyik legnagyobb nyertese a vidéki repülőterek fejlesztési stratégiájának…”
A Világgazdaság cikkének részlete Békéscsaba szárnyalásáról. Kaposvárnak marad a befőttesüveg-gyár
A kormány reptérfejlesztési programjáról nyilvánosságra került információkból
kiderül, hogy sokféle nagyságrendben és megoldásban képzelik el a jövőt: vannak helyek – pl. Békéscsaba – ahol szinte a nulláról egy nemzetközi, nagygépek, pl. „az Airbus A320-as közepes utasszállító repülőgép vagy az annál nagyobb és teherszállító légi járművek” fogadására is alkalmas reptér lesz több százmilliárdos beruházási értékben, máshol, pl. Nyíregyházán „csak” jellemzően magángépek fogadására készülnek,
az ország számos pontján pedig cargo, tehát légi áruszállítás lesz a fő profil.
Kézbe veszi továbbá az állam azokat a korábban magán- vagy önkormányzati fenntartásban vegetáló reptereket is – Sármellék, Debrecen, Pécs-Pogány – ahol már a fenntartással is állandó gondok voltak, fejlesztésre pedig végképp nem futotta.
Taszárt viszont hiába is keresnénk a fejlesztési koncepcióban
– úgy tűnik, egyik változatba sem „fért bele”, pedig lehetne itt egyszerű kis megyeszékhelyet kiszolgáló reptér (már meg is van hozzá a polgári terminál), cargobázis, ráadásul: nagyon nagy, sőt qrvanagy gépek fogadására is alkalmas volna. És ha a felsorolt helységekben Békéscsabától Börgöndön át Debrecenig működhetnek ilyen-olyan kihasználtságú, állami pénzen üzemeltetett repterek, Kaposvár mellett, Taszáron mi, vagy inkább ki az akadálya ugyanennek?
Lassan minden variációt kimerítettünk ugyanis:
mikor még ott volt a honvédség, azt hallottuk, hogy „a NATO nem engedi, hogy kettős, katonai-polgári hasznosítású legyen”, persze a Fidesz-kormány idején már Pápán és Kecskeméten nem volt gond ebből. Aztán a katonák elmentek, jött a „gazdaságtalan, nem éri meg piaci alapon üzemeltetni” -duma, és lám, most kiderült, egyiket sem éri meg, de ez csak addig volt akadály, amíg Taszárral kapcsolatban kellett fejet vakarni. Most érdekes módon az állam visszaveszi vagy kistafírozza mindegyiket – merthogy gazdaságtalanok, de ez már nem baj.
Nagyon úgy fest, hogy a fejlesztési és mindenmásügyi, rendkívüli
és meghatalmazott, nemkülönben mindenhatóvá felkent miniszter, Palkovics László, nem nagyon kedveli Kaposvárt. Az Airbus-beruházással, meg azzal, ami a nyomában jár, a 21.századba röpíti Békéscsabát, s ezt tette szülővárosával, Zalaegerszeggel is. Palkó Kaposvártól csak elvett: konkrétan az egyetem önállóságának elvesztését „köszönhetjük” őkegyelmességének.
H. I.
Ajánlott olvasmány haladóknak:
