Nem háttérmutyit, valódi előválasztást várnak a támogatók
Márciusban zajlott a Závecz Research telefonos kutatása a választókerület felnőtt népességét reprezentáló, 500 fős mintán, mely városszerte beszédtéma jó ideje, s amelynek részletes adatait most a KAPOS-T olvasói elé tudjuk tárni. Ezzel a felméréssel az ellenzéki pártok közösen bízták meg az intézetet, az effélét azért nem szokás nyilvánosságra hozni, mert túlságosan reális tükröt tart: jellemzően sokaknak, az érintetteknek sem tetsző adatokat tartalmaz. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a választópolgároknak tudniuk kell, milyenek a „politikai erőviszonyok”. Nagyon valószínű, hogy a jelölések lezárásáig már nem készül újabb, miután a választói preferenciák nem szoktak percről percre változni.
Az adatfelvétel módszere ötszáz fő telefonos megkérdezése volt,
s a dokumentum rámutat, hogy a megkérdezettek életkora, iskolai végzettsége, neme, és lakókörnyezete reprezentatív, magyarul Kaposváron és környékén ugyanolyan arányokat mutat a statisztika a teljes népességre, mint a megkérdezettekre. A kutatás szokás szerint amolyan „bemelegítő” kérdésekkel indul:
Általános tapasztalat, hogy az emberek mindig jobbra értékelik a közvetlen környezetükben zajló dolgokat, mint az országos folyamatokat
Ezek a válaszok szintén azt tükrözik, hogy „jó a minta”: emberemlékezet
óta azt tapasztalják a közvélemény-kutatók, hogy az emberek a közelükben, a településükön folyó dolgokkal sokkal inkább elégedettek, mint azzal, ahogy az országban mennek. A kormánypártiak sokkal inkább, az ellenzékiek kevésbé: a Jobbik és a DK szavazói az ország sorsával nagyon elégedetlenek, de pl. a jobbikosok azzal, ahogyan helyben mennek a dolgok, hatvan százalékban (!) nagyon, vagy inkább elégedettek (1:10 az arány).
Az igazán érdekes megállapítások persze a helyi politikusokkal kapcsolatosak:
A hivatalban lévő, kormánypárti propagandával megtámogatott képviselő ismertsége a legmagasabb, ellenzéki összehasonlításban viszont az MSZP-P jelöltjének, Pintér Attilának tetemes az előnye
A körzet három ciklus óta mandátumot birtokló képviselőjének
ismertségi szintje nem meglepő (85%), s a diagramból kitűnik az is, hogy csak egy ellenzéki politikus tudta megközelíteni: Pintér Attila (52%). Pintér ötven százalék körüli átlagismertségét csak az MSZP-P szavazói köre múlja felül (ez természetes), hetven százalékuk ismeri, és a Jobbik-szavazók körében is nagyon jó az ismertsége (64%). A kutatás kiemeli, hogy a társasházban lakók és a diplomások körében ismertebb az átlagnál.
Dr. Varga Istvánt viszont még a saját, DK-s szavazóinak is csak a 35%-a ismeri
– ismertsége ennél az MSZP-P szavazók közt is nagyobb (48%), talán ott kellett volna indulnia. Kirívó az is, hogy a Jobbik-szavazók 86%-a sem hallott róla.
Ide kívánkozik egy magyarázó megjegyzés: arról lehet szó, hogy 2016-ban az ellenzéki pártok példa nélküli sikert értek el a gumiégető elleni aláírásgyűjtéssel, melynek kezdeményezője, vezéregyénisége Pintér Attila volt. A Jobbik helyi politikusai, aktivistái kezdettől fogva részt vettek a mozgalomban, s az akkori együttműködésben a kapcsolattartó, integráló személy Pintér volt, míg arról, hogy a DK jelöltje bármilyen formában aktivitást tanúsított volna ezidőtájt, nincs tudomásunk.
A következő szempont a politikusok tevékenységének értékelése volt ötfokú skálán, a nagyon jótól a nagyon rosszig:
Egyik ellenzéki politikus érdemjegye sem veri az egeket: látszik, hogy szavazóik kritikusabbak a sajátjaik megítélésében is
Itt is találni érdekes viszonyszámokat: Gelencsér Attila 18%-a mellett
az ellenzéki politikusok teljesítményét kevesen értékelik „nagyon jó” minősítéssel, csupán dr. Varga István kapott hét százalékot, nyilván azért, mert az elmúlt évtizedekre visszatekintve nehéz lenne ellenzéki aktivitást a nevével kapcsolatba hozni, így nem is hibázhatott. Pintér a harmadik négy százalékkal, viszont feltűnő, hogy „nagyon rossz” minősítésből – beleértve Gelencsért is – ő kapta a legkevesebbet, Bereczki Dávidot, Szabóné Szendefy Máriát és dr. Varga Istvánt az őket ismerők közel egyharmada „tisztelte meg” a legrosszabb értékeléssel – ők tudják, miért.
Gelencsér Attila teljesítményét a DK támogatói és a diplomások értékelik
a legrosszabbra (38-33%), s persze a Fideszt támogatók, valamint a nyolc általánost végzettek a legjobbra (36-21%). A Fidesz-szavazóktól Pintér Attila kapta relatíve a legjobb minősítést, „csak” 36%-uk minősítette legrosszabbra, s 18% „nagyon jó” vagy „jó” minősítést adott, míg a többiek 60% körüli „nagyon rossz” minősítést kaptak tőlük.
Az össz-ellenzéki lista támogatóinak hetvenöt százaléka
valószínűleg részt venne az előválasztáson, míg a fideszesek ugyanilyen arányban elutasítják a részvételt, cseppet sem meglepő módon. A résztvevők közül a legtöbben, tizenkilenc százalék szavazna az MSZP-P jelöltjére, Pintér Attilára:
Pintér Attila meggyőző fölénnyel vezet – egyelőre a közvélemény-kutatásban – 19 százalékkal
A leggyengébben a Momentum jelöltje, Bereczki Dávid szerepelt
három százalékkal, őt követi Szabóné néggyel, a következő Miháldinecz Gábor tíz százalékkal, majd Horváth Ákos és dr. Varga István 13-13-mal. A Jobbik a cikk írásakor még nem nevezte meg jelöltjét, de két dolgot biztosra vehetünk Miháldinecz és Horváth esetében: csak az egyikük fog indulni, de ettől még a szavazataik nem fognak összeadódni.
Eddig is érdekes volt, de a java most következik: Pintér Attilára az MSZP-P szavazók 63 százaléka szavazna, a DK jelöltjére viszont csak 4% adná a voksát. A DK-soknak viszont kevesebb, mint fele részesítené előnyben dr. Varga Istvánt és 18% Pintért választaná! Ennél csak az kínosabb, hogy a Momentum-szavazóknak csak a negyede Bereczki-fan, míg 21%-uk Pintérre voksolna.
A Jobbik-szavazók viszont egyáltalán nem szavaznának a DK-s jelöltre, ez megint igencsak erős tanulsága a kutatásnak.
Talán a legérdekesebb része a kutatásnak az átszavazási hajlandóságok kérdése
Egyetlen ponton tudta kissé megközelíteni dr. Varga Pintért:
amikor csak kettejük közt kellett dönteni: itt 33-30 lett az arány, míg a válaszolók 37%-a nem tudott választani közülük. Minden más összevetésben Pintér Attila nagyobb fölényt mutatott: Bereczkivel szemben 40-25, Miháldineczcel 47-22, Szendefyvel 50-18, ezzel rendre megelőzte a második helyre szoruló dr. Varga Istvánt a páros összevetésekben.
Az országgyűlési választásokra is rákérdezett a felmérés:
Gelencsér Attila 44-36 arányban győzné le Pintér Attilát, de ne feledjük: miután az eddigi választásokon is kb. ennyit kapott, neki már vélhetően nincs tartaléka a szép számú, egyötödnyi bizonytalan között. Pintér érné el vele szemben a legjobb eredményt, dr. Varga 46-33-ra, Bereczki 50-28-ra, Miháldinecz 48-30-ra, Szabóné 49-29-re veszítene a jelenlegi állás szerint.
A páros összevetésekből még előnyösebben jön ki Pintér Attila: nála csak 6% a különbség, míg dr. Vargával szemben 14-gyel, Miháldineczcel 18, Bereczkivel és Szabónéval 24-gyel nyerne Gelencsér.
A záró, pártpreferenciát firtató kérdésekre már szintén az országos trendekhez közelítő válaszok születtek:
Az azért látszik, hogy az ellenzéki összefogás legyőzné a Fidesz-KDNP-t legalábbis listán. Ahhoz viszont, hogy Gelencsér Attila is legyőzhető legyen, félre kell tenni a párt-elfogultságokat, törzsi gyűlölködést, előítéleteket, celeb-allűröket, és a legesélyesebb, legkevésbé elutasított jelölt mögé kell beállni.
Egyértelműen látszik, hogy a statisztikai hibahatáron túl van az a különbség, amellyel a formálódó ellenzéki összefogás felül tudná múlni a Fidesz támogatottságát Kaposváron, valamint az is, hogy az ellenzéki választók egyértelműen az előválasztás mellett vannak. Ehhez viszont az kell, hogy az ellenzéki összefogás valódi előválasztáson alapuljon, ne dohányfüstös, whiskyszagú hátsó szobákban, diszkrét zsarolással, kivásárlással és egyéb mutyikkal dőljön el, ki is lesz a közös jelölt.
H. I.
